Vége van a nyárnak...

...vagy legalábbis a nyári szünetnek, az utolsó órái telnek épp. Tegnap este a barátaimmal voltam halászlézni, olyan rendes kiülős, sörözős, beszélgetős, nagyon jó kis este volt. Mivel megkaptam, hogy "úgyis csak a kövekről írsz mindig", meglátjuk, mit szólnak, ha kiposztolom őket! :) Mondjuk csak ennyire, csak annyit teszek még hozzá, hogy nagyon jó volt és a következő dátumot tessék felírni! ;)
És ugyan holnaptól jön még egy fesztivál (egy??? "A" fesztivál...)de holnaptól jön a munka is, és egészen júniusig csak álmodozás és centivágás lesz. Pláne, hogy érettségizik az osztályom, és ez még stresszesebbé teszi az egészet. Vagyis nem tudom, fura érzés.Például az osztályomat nagyon várom, már majdnem hiányoztak! :)
És ha már így az utolsó pillanatok telnek, és a postás is hozott egy rakás szerelőpálcát, akkor vettem egy nagy lendületet és a ma estét a köveknek szentelem. Most itt tartok:

Egy ilyesmi karkötő már készült Zsófinak, és annyira tetszett, hogy tudtam, lesz még ilyen, csak elfogyott a  pálcám. És persze  a fityegők sem ugyanazok, az Zsófinak készült ez pedig a  nyár végére. Ametiszt, holdkő, virágok, lepke, szívecske, cseresznyés kapocs.

A howlit medálok nagyon jól sikerültek, rendeltem hasonló méretű és formájú türkizt, korallt és még egy kis howlitot, és most itt tartok:

Howlit ónixszal és türkiz korallal