Álmatlanul

"Aki könyvet olvas, kezdetnek éppúgy hajlandó eltársalogni az időjárásról, mint akárki más, de innen általában tovább is tud lépni." 

Szerintem már idéztem Stephen Kingtől ezt, még mindig így gondolom. Ezért bosszantott már kicsit, hogy állandóan azt kellett hallgatnom, hogy jaj, milyen meleg van, jaj, nem lehet kibírni... 
Ma reggel pedig már azzal fogadott Janibácsinéni (a szomszéd Jani bácsi felesége), hogy 

"Jaaaj, Annamari, borzasztó ez az eső!" 

Nyilván nem jegyzem meg ilyenkor, hogy tegnap még az volt a baj, hogy nincs.
Mindegy is, csak azért kezdem az időjárással, mert el akartam mondani, hogy tegnap nem tudtam aludni a melegtől. Ez meg csak azért fontos információ, mert majdnem kijöttem a  géphez megírni ezt a blogbejegyzést hajnali kettőkor. Aztán arra jutottam,  hogy attól hogy nem alszom, még nem biztos, hogy ébren vagyok és képes vagyok két normális mondatot összehozni. És kb. ez volt az a pillanat, mikor föltámadt a szél, elkezdett esni, én pedig elaludtam és teljes 3 és fél órával hoztam is az éjszakát! :) 

És akkor lépjünk is tovább. Néhány hete (2?3?) csináltam egy karkötőt a testvéremnek és feltettem a Facebookra. Persze nem írhattam alá, hogy ez a Bubunak készült, mert meglepetésnek szántam és a szüleink vitték neki. 

Természetesen nem csak ezt a karkötőt vitték, hanem egy kincsesládára való ékszert, egy teljes autónyi lecsót és húsvéti sonkát és minden földi jót, amit szegény kis húgomnak nélkülöznie kell azon a szörnyű helyen, ahol él. :) 

(Ha valaki véletlen lemaradt róla vagy már elfelejtette: tavaly-5 év után- összeszedtem a  bátorságomat én is és meglátogattam, majd hosszasan élménybeszámoltam nektek.Csak erős idegzetűeknek ajánlom! :) ) 

Szóval fölkerült a karkötő és még aznap este azt vettem észre, hogy jónéhány rendelést adtatok le rá. Ennek mindig nagyon-nagyon örülök, most azonban kicsit megijedtem, mert azt elfelejtettem odaírni a képhez, hogy nagyjából az utolsó mindenféle kék golyókat és hegyikristályokat pakoltam bele. De aki már rendelt tőlem, tudja, hogy minden követ megmozgatok és ha tudom, teljesítem a kívánságokat, még ha ez néha hosszabb időt is vesz igénybe. Jelen esetben ez nem volt azért tízezernyi mese örökkévalósága (no, ki olvasta?), alig telt 2-3 hétbe. 

Tegnap pedig elkészültem mindennel. Természetesen nem ugyanolyanok, mint amit Orsi kapott és nem is egyformák, azt is tudjátok, hogy nem nagyon szeretek sorozatgyártani, ahhoz jó indok kell! :) 

Akad itt karkötő fülbevalóval, 

karkötő fülbevaló nélkül

és teljes szett is! 

Ugye, hogy megérte várni? 

"Ezt hozta az ősz"

Nem tudom, szeretem-e az őszt. Illetve hülye kérdés, persze, hogy szeretem, minden évszakot szeretek, legföljebb vannak napok, amiket kevésbé. Ezt a nyarat például nagyon szerettem. És azt is, hogy ilyen hosszan elnyúlt és még mindig nem raktam el a nyári cipők jó részét, sőt, hordom is őket. És a ragyogó őszi napsütést is, és apa vadgesztenyéit, az újonnan fölfedezett sütőtököt, a sárga-bordó fákat... Kicsit kevésbé a ködös reggeleket (tegnap teljesen ledöbbentem, mikor fölhúztam a redőnyt, hogy komolyan köd? És ekkora? Ne mááár!), a szutykos-esős időt, mikor egész nap csak szötymörög a trutymó (ezt sajnos nem tudom kifejezőbben elmondani), hogy még nem fűtenek a panelben, ezért minden este sül valami, mindegy, hogy túrós süti vagy zöldség, csak menjen a sütő. Azt viszont szeretem a trutymóban, hogy semmi kedvem kimozdulni, és ha már nem mozdulok, akkor jöhetnek az ékszerek! Ha pedig hazamegyek, akkor gyönyörű gesztenyékkel tudom őket fényképezni is! Még nem szakadtam el a nyártól, sem érzésekben, sem színekben, de elő-előkerülnek ősziesebb kombinációk, mint például ezeken a karkötőkön: 

 A piritről már volt szó, nagy kedvenc és igazi energiapajzs.  Nagyon pozitív kő.Eloszlatja az aggodalmat és a csalódottságot, fokozza az önbecsülést és a magabiztosságot, segíti leküzdeni az alárendeltségi és a kisebbrendűségi komplexust.Fokozza a szellemi aktivitást. Fejleszti az emlékezőtehetséget, egyensúlyt teremt az ösztön, valamint az intuíció, a kreativitás és az elemzőképesség között.Hasznos ellenszere a melankóliának és a kétségbeesésnek.Növeli az energiát, megszünteti a kimerültséget.  Néha úgy érzem, egy pirit ágyon kéne aludnom egy pirit szobában...

Ez a gyönyörűség pedig jáde, karneol és malachit kombinációja. Nekem most ez a karkötő az ősz, szeretem ilyennek látni. Meskán is megtalálod és te is láthatod minden nap ilyennek.

És a fagolyók... talán két éve rendeltem egyszer, megdöbbentem, hogy mekkora mennyiség az a valóságban, aminek csak a súlya volt megadva. Nagyon sok fagolyós ékszert láttatok már tőlem. Kell-e mondanom, hogy a fagolyókészletemen szemmel még alig észrevehető a fogyás? 

Jöhet szokás szerint egy kis kultúra? Mondjuk Kosztolányi? Mert azt szeretem, ha ilyen az ősz!

Őszi reggeli 

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket

üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd

szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,

megannyi dús, tündöklő ékszerét.

Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,

és elgurul, akár a brilliáns.

A pompa ez, részvéttelen, derült,

magába-forduló tökéletesség.

Jobb volna élni. Ámde túl a fák már

aranykezükkel intenek nekem.

Jaj, le ne maradjanak! Néhány kép otthonról és a városföldi őszről. Mert tényleg csodaszép!

Fa-gyöngy

Nézelődök, keresgélek, ötletelgetek, aztán nekiállok. Ilyen nézelődés eredményeképp született tegnap egy karkötő. Vagy kettő. Vagy három. Vagy 3in1. Két fagyöngyös és egy amazonit, acháttal a közepén, hordható egyesével, egyszerre, vagy ketten... ki hogy szeretné. Pár szó az amazonitról: régen állítólag a szülő nők kezébe adták, hogy a fájásokat enyhítsék és gyorsítsák a szülést. Menstruásiós görcsök esetén is lazító-oldó hatást fejt ki. Lelki téren szintén oldja a feszültséget, nyugtatólag hat az idegekre.

Gyönyörű világoskék kő, szépen harmonizál a fával és az ezüst színű kiegészítőkkel. A szívcsakra és a torokcsakra köve. 

Fa és kerámia

Tegnap Kecskeméten véletlen megint az utamba került a Gyöngyvilág. Egyszerűen nem tudtam volna másfele menni, sem egy utcával feljebb, sem egy utcával lejjebb... Pont a Kőhíd utcán kellett. És én esküszöm, nem akartam bemenni, de valami erő beszippantott. Abban biztos voltam, hogy ásványokat nem fogok venni, gondoltam, csak körbenézek és kijövök, ha már valahogy belülre kerültem. Nyilván nem ez történt. Memóriadróttal, szerelőpálcával és gyönyörű kerámiagyöngyökkel távoztam röpke 30 perc múlva (kicsi az üzlet, na....). Már a vonaton tervezgettem fejben, hazaérve pedig elkészült az első karkötő fagyöngyök és az egyik kerámia felhasználásával. 

 

 Azóta megérkeztek a picuri, 6 mm-es fagolyóim is (fél kiló, csak kihúzom velük egy darabig :) ), de ehhez a karkötőhöz 10 és 15mm-es bogyókat használtam. 

Ez az ékszer valószínűleg az enyém marad, mert már kész volt, mikor észrevettem, hogy a kerámia kicsit hibás (addig  rózsaszín köd volt a szemem előtt), pont úgy néz ki, mint a kedvenc bögrém széle. Engem a bögrén sem zavar, itt sem zavar, szívesen fogom hordani! 

Persze ha valaki ellenállhatatlan vágyat érez, hogy megszerezze, állok elébe, természetesen erősen kedvezményesen!