2011. szeptember 28., szerda

Kis karácsony

Fura ez a hét egy kicsit. Keddenként szabad szokott lenni a délutánom, aznap nincs magántanítvány, nincs semmi, csak gyors regenerálódás a hétfő után, kis tevés-vevés, rákészülés a hét maradékára, főleg a nagyon húzós szerdára. Kivéve, ha értekezlet van. És most az volt, ergo szabad kedd délután skip, valamikor este értem haza, agyhalottan néztem egy kis tévét, elnetezgettem, kidőltem, és már szerda is volt, amit annyira nem szeretek.A szerdánál kicsit jobb még a hétfő is. DE! Mikor hazaértem, rájöttem, hogy végre minden együtt van,  hogy megcsináljak három könyvjelzőt, amik már karácsonyi ajándékok lesznek. Jó kis leírást kaptam az "áldozatokról", olyan nagyon jó volt így nekiülni! Mintha ismerősnek készülne, nagy szeretettel. Előkerült ónix, ametiszt, csiszolt és akril gyöngyök, jáspis, napkő, jáde, minden kincs, ami a dobozban lapult és illett a leírásokhoz. Remélem, tetszeni fognak!
 

 

2011. szeptember 26., hétfő

Kóstoló

Na jó, lássunk egy kis ízelítőt, mi került ma Meskára.:)
 


 
 

Öröm nézni, hogy más elmebeteg is töltöget még ilyenkor... Pedig jaaaj, de tudnék aludni!
Amúgy lett ma egy hatalmas ezüstös-szerelékes csomagom szebbnél szebb könyvjelzőalapokkal, fityegőkkel (van könyves, fonalas, hangjegyes, babakocsis, varrógépes, oroszlános, OM, picike gitáros, festőpalettás.... ) , gyöngyspirálokkal, lánccal, mindennel, jöhet a karácsony! :)

Visszáru

Visszakerült ma hozzám két teljes doboz ékszer, úgyhogy egész estés fotózás és Meskára töltögetés a program. Mondjuk amilyen lassan megy ma a gép, lehet, hogy hamar feladom, de az elkövetkező napokban jó sok cucc kerül majd föl. Érdemes körülnézni, hátha megtalálod a szíved vágya ékszeredet, esetleg kapsz valami jó kis inspirációt karácsonyra vagy szülinapra vagy névnapra vagy bármire.

Nem viccelek, tényleg elég komoly mennyiség.:) Ásványok, gyöngyök, medálok, fülbevalók, szettek, minden, mi szem-szájnak ingere!

2011. szeptember 25., vasárnap

Borostyán

Amikor kicsi voltam, anyukámnak volt egy borostyán nyaklánca, amit nagyon szerettem. Barna splitterekből, jó hosszú, sokszor nyakba lehetett tekerni vagy meg lehetett hagyni hosszú lógósra, ráadásul ezzel szabad volt játszani. Még megvan, ő nem hordja (szerintem sose hordta), én meg valamiért nem nyúlom le, pedig még mindig nagyon tetszik. Van nekem is valami borostyános szettem, a gyűrűt Pistitől kaptam, a medált én vettem, de picike, a fülbevalót meg... Az van hozzá egyáltalán? Ennek majd utána kell néznem.
A nagy csomagban volt borostyán is, alig vártam, hogy belefogjak, rendelésre készül belőle szett. A nyaklánc kész van, és épp hozzá akartam fogni a karkötőhöz, csak gondoltam, előtte Pinteresten nézelődök egy kicsit. Ha valaki ötletelne, inspirálódna, vagy csak szép képeket szeretne (és persze ezek láttán úgyis elkezd ötletelni...), akkor nézzetek körül itt. Mondjuk akkor célszerű nekiülni, ha legalább egy órát rá tudtok szánni, mert menthetetlenül beszippant. És akkor lássuk azt a borostyánt: 
 
No ez eddig nagyjából egy kupac borostyán meg valami kis szerelék, nem igazán látszik, micsoda gyönyörűség lett belőle! :)



Nem győzőm áldani a hatalmas eszemet, hogy hónapokkal ezelőtt megvettem "A" nyakat, ami nélkül nem tudom, hogy tudnám megmutatni, hogy hogy néznek ki felvéve a nyakláncok.Próbálhatnám magamon is fényképezni, de a tükörben fényképezés 15 éves kor fölött vicces (alatta is nevetséges...), arra meg nem mindig van kit megkérni, hogy ugyan, csináljon már egy képet az ékszerről.:) Úgyhogy kedves Nyak, köszönöm, hogy vagy nekem!



2011. szeptember 24., szombat

Megint péntek

Úgy fest,a péntek este számomra a hét legkreatívabb ideje. Tegnap este elkezdtük nézni a Karib-tenger kalózai 4.-et (a harmadikat utáltam, ahhoz képest ez nem rossz), de nem nagyon izgatott a dolog. Engedélyt kaptam, hogy ha nem érdekel a film, esetleg leülhetek ékszerezni, de ment a puffogás rendesen, hogy mekkora élmény velem filmet nézni, miért nem tudok nyugodtan ülni, blablabla. Persze néztem a filmet, de nálam ez mostanában így megy, asztal mellől, fél szemmel, ékszerekkel.
Kaptam ugye a héten azt a hatalmas csomagot, amiből már került egy kis citrin az allergiás nyakláncomba, most pedig sorra került a sárkány és a lila achát. A sárkány kapott egy kis gránátot meg hematitot, bár egész őszintén fogalmam sem volt, hogy fog ez kinézni, mert csak  rizslámpás hangulatvilágításra volt felhatalmazásom, hogy ne zavarjam a moziélményt. De reggel megnyugodtam, nagyon jól néz ki! :)
 

Bőr, szép kapocs, nagyon jó volt csinálni. Remélem, tetszeni fog annak, aki kérte!
Van egy másik projekt is folyamatban, a lila achátból is szett készül, csak fülbevaló nélkül. Egyelőre a nyaklánc van kész, de ma biztos, hogy ezt is sikerül befejezni.

2011. szeptember 22., csütörtök

Allergia? Hagyjuk már!

citrinHétvégén nagyon durván kitört rajtam az allergia, mert sikerült hazautaznom gyógyszer nélkül. Aki hülye... Mire gyógyszerhez jutottam, majdnem mindegy volt,a lelkemet is kihapciztam, fizikai fájdalom volt már minden tüsszentés. Szerdára sikerült magam rendbe rakni úgy, ahogy. És akkor jött a zseniális tipp: citrin, hegyikristály és zöld aventurin. Ha már úgyis mindenféle ásványokat pakolgatok itt össze... Úgyhogy végre elkészült az én csodaszép allergia elleni nyakláncom, Györgyike tanácsára. És annyira tetszik!!!!

Ha ezek után még be mer támadni az allergiám, csak meg kell neki mutatni ezeket a hegyikristály bumszlikat a csodaszép színes ellenszerekkel, és lássuk, ki az erősebb! 

A bőség zavara

Úúúúristen, milyen csomagom jött!!! Persze Györgyikétől, nem győzöm elégszer ajánlani, a cuccait itt megnézhetitek. Tudom, hogy van, akit már megfertőztem! :)
Nézzük csak: borostyán, achát, többféle, howlit, citrin (azt nem adom, az az enyém!:)), jégkristály...hmmmm...azt sem tudom, melyikhez nyúljak először. Vagyis de, még ma készülni fog nekem egy nyaklánc. Kivételesen saját magamnak..) Mert Györgyike azt mondta, hogy a hegyikristály-citrin-aventurin kombó pont jó lesz az allergiámra. Úgyhogy megcsinálom és le sem veszem többet.
A sárkány achát annyira izgat, hogy szerintem az lesz a következő, de lehet, hogy a howlit nyaklánc beelőzi végül. Lesz dolgom a hétvégén!
Tegnap este még készült két szett, egy hegyikristály és egy howlit-ametiszt. Mindkettő medál és fülbevaló és mindkettő gazdára vár!

 

2011. szeptember 21., szerda

Fülbevalók

Végre hét közben is ide tudok érni! Ami persze azzal jár, hogy valami kimarad, ami nagyon "kellene", de nem érdekel igazán. Ma ékszerezni akartam, de nagyon, reggel óta ez járt a fejemben. : ) Fülbevalók, medál, könyvjelző, befejezett karkötő... elég ügyes voltam!

Persze jellemző.. a konyhában fotózok általában, mert ott valahogy jobbak a fények, és nem mellesleg nincs a gyöngyös asztalomon 10 szabad négyzetcentiméter. Viszont a konyhában tartom a magánórákat is, úgyhogy bal kéznél egymillió könyv van fölhalmozva. Leginkább tankönyv, leginkább német. És olyan végtelenül lusta tudok lenni, nehogy már föl kelljen kelnem valami szépirodalomért, mikor már bevackoltam, fény oké, ékszer oké... Úgyhogy ezért van német a könyvjelző alatt.:)
Pedig kivételesen nagyon jó voltam és magánóra alatt hozzá se, nyúltam a kövekhez, esküszöm! Csak agyban raktam össze néhány dolgot. Sokkal többet ezeknél, csak az agyam kicsit gyorsabban jár, mint a kezem képes.




A gyöngyspiráltól nem szabadulok, annyira jó találmány, hogy nagyon! Csináltam egy ezüstöt is pirossal, de ez a rezes most sokkal jobban tetszik. Legalábbis nekem.

Persze Évi medálja is elkészült, nem olyan, mint volt, de azért nem rossz, sőt! :) De ha elhagyja ezt is, kegyetlen lesz a bosszú! :)

2011. szeptember 18., vasárnap

Péntek esti kis finomság

Alapvetően nem vagyok késős, sőt! Köszönhető mindez ősz atyámnak, aki kb. 16 évesen úgy belém verte a csúfot, mikor egyszer késtem olyan 10 percet és neki várnia kellett, hogy azóta inkább nem késem. És megjegyeztem, hogy a tökéletes módszer a leszoktatásra a 15 kilométeres út egy szó nélkül való megtétele, néha egy oldalpillantással és alig észrevehető fejrázással megspékelve.:) Szóval a lényeg, hogy nem vagyok késős, péntek este mégis sikerült több,  mint egy órát késnünk a megbeszélt időponthoz képest, ami elég kínos volt, mert ugye vacsira vártak minket. De ha jön az ihlet, akkor jön...:)
A másik alapvetés, hogy nem szeretem még mindig a rózsakvarcot, legalábbis nem a szívem csücske. Bár olyan jó ötleteket kapok, hogy kezdem megkedvelni, Zsuzska szettje például az egyik kedvencem lett, aventurinnal gyönyörű ez az amúgy nekem kicsit jellegtelen kő.
Ez persze nem Zsuzska szettje, hanem az, ami utána készült, mert annyira megtetszettek a színek.:) A szettet megnézhetitek itt.
A szett alapján kaptam egy rendelést egy nyakláncra, de zöld nélkül. Elképzelésem sem volt, mi lesz, ha nem dobhatom fel valamivel, de kimondottan finom, semleges kis láncot kértek. Úgyhogy összekaptam magam és péntek este megszületett a lánc rózsakvarcból, holdkőből és tenyésztett gyöngyből. És késtünk miatta több, mint egy órát...:)
 
 

2011. szeptember 16., péntek

Játék!!!

Ahhoz képest, hogy nyáron játék játékot ért, most annak is örülök, ha ide jutok. Persze nem unatkozom, és ha Facebookon figyelitek, látjátok, hogy sorra születnek az ékszerek is, de mire feltöltöm oda meg Meskára, már nincs erőm mindig ide is írni. Most azonban újra játszunk. Vagyis ÚJRA JÁTSZUNK!!!!
Rajtatok múlik ismét, mikor tudok sorsolni, remélem, segítetek! :) Érjük el a 150 főt és megy a nyeremény!
 A kérésem a következő:
1. Oszd meg Facebookon az ékszeres oldalt az ismerőseiddel.
2. A játékra mutató bejegyzés alá írd oda a csillagjegyed.
És hogy mi lesz a nyeremény?  Kombináljuk a meglepit és a konkrét előre tudást: te megmondod a csillagjegyed én pedig készítek neked egy nyakláncot a hozzá passzoló kövekből.

2011. szeptember 8., csütörtök

Magánóra

Először is köszönöm szépen a visszajelzéseket, tegnap és ma célba ért egy újabb adag ékszer. El sem tudom mondani, mennyire jól esik, mikor levelet kapok, hogy tetszik, amit csináltam! Köszönöm szépen! :)
Ma össze kellett kötnöm a kellemest a hasznossal. Ígértem egy doboznyi ékszert és nem nagyon találtam itthon semmit, úgyhogy a magánóráimon ékszerkészítéssel foglaltam le magam, a tanítványaim legnagyobb örömére.:)
Íme néhány friss darab:
A következő szettben a sötét kő gránát, sötétpirosasbordós szép.:)

2011. szeptember 6., kedd

Régi szerelem

Az egész úgy kezdődött, hogy jó sok évvel ezelőtt a hídi vásárban az ezüstös fiú kiszúrta, milyen jó ízlésem van.:)  Na jó, nem azt, hanem azt, hogy van elképzelésem arról, milyen ékszert szeretnék. és elhagyta a száját az a mondat, hogy "Itt van a gyűrűd a pult alatt, ha meglátod, bepisilsz tőle." Nyilván tudtam, hogy nem lehet a  gyűrűm a pult alatt, azt gondoltam, dehogy tud ő nekem olyat mutatni, amitől bepisilek. De. Elővett egy nagy ezüst gyűrűt gyönyörűséges, hatalmas korall berakással. A forma,a  szín, a kő, minden én voltam. Tudtam, hogy akarom, de azt is, hogy hónap vége van, 10ezer forint van a számlámon, apukámnak pár nap múlva névnapja lesz, a gyűrű 8500, nem szabad. Gyorsan elmentünk Krisztával enni egy rakott rétest és átbeszélni a  problémát, majd utolsó tízezres számláról le, gyűrű ujjra föl, és azóta boldogan élünk. Közben kiegészült a kollekció, medál, fülbevaló, karkötők, minden, ami kell, de a gyűrű a legnagyobb, hatalmas szerelmem. Főleg, mert azt nem tudnám megcsinálni. Még...:) Viszont a korall iránti vonzódásom sem csökkent, végre elkészült az első szett ebből a gyönyörűségből. :)
 

2011. szeptember 4., vasárnap

Lassan helyreáll a rend

Zűrös hét volt, de lassan a helyükre kerülnek a dolgok. Bár az első teljes munkás hét még csak most jön, remélem, ennél azért több időm lesz az ékszerekre.:) Hétvégén igyekeztem behozni a lemaradást, jó sok hegyikristály és korall meg ónix lett az áldozatom, szettek, fülbevalók... Nem biztos, hogy minden nap jut időm írni, úgyhogy szép lassan adagolom. Kezdjük a hegyikristállyal, amiből lesz is még egy csomó. Annyira gyönyörű, hogy nem hiszem, hogy valaha is meg fogom unni.


 

2011. szeptember 2., péntek

Tanévkezdés

Ez az első olyan tanév, mikor az évkezdés érinti a blogot, ez meg is látszik a múlt héten. Vagyis épp, hogy nem látszik.:s  Persze kezelem a  hirtelen rám szakadó mindent,  az évek meg a rutin ugye, de egyik napról a másikra egyszer csak nem jut idő arra, ami eddig kitöltötte a napokat. esténként szomorú bociszemekkel néztem a gyöngyös asztalomat, és tudtam, mit akarok, de egyszerűen nem jutottam oda, annyi mindent kellett csinálnom. DE!! Összekaptam magam, letakarítottam az asztalt, és már csak arra vár, hogy holnap odatelepedjek és fel sem álljak egész hétvégén. Ígérem, lesznek képek is! :)