2014. január 26., vasárnap

Hétvégi fülbevalók

Azt már tudjátok szerintem, hogy van, amikor napokig (hetekig?) nem jutok a gyöngyeimhez, és van, amikor nagyüzemben készülnek az ékszerek. Hétvégén fülbevalóláz tört ki rajtam megint, ráadásul az utóbbi időben csak jöttek a szebbnél szebb kövek és nem volt időm semmit sem kezdeni velük. Na de végre szombaton este 11 és hajnali egy között ideálisnak éreztem az időpontot és nekiálltam. Karneol, hematit és ónix került most sorra. Egyelőre. 
 


Szabad a vásár!

A múlt heti sikeresnek mondható karkötőkisöprés után (kettő még megvan, ha valaki szeretné!!!)  jöjjenek most a fülbevalók. Ha elkap a hév (mint tegnap este), akkor nagyüzemben gyártom őket. Mutatom majd az újakat is természetesen, de előbb néhány olyat, ami egy ideje szintén az én fülbevalótartómon lóg és most újra gazdát keres. 
Szabad a vásár! 

2014. január 12., vasárnap

Szombat esti kikapcsolódás

Most úgy alakult, hogy vasárnap délután van a hétvége. Elég soványka, de ha így van, hát így van. A tegnap a  "Hogyan szúrjunk el egy teljes napot Pesten egy olyan képzésre, amit egy mailban csatolt ppt-vel is megoldhatnánk?" jegyében zajlott. Ráadásul este sikerült olyan filmet választani, amit még hallgatni is majdnem sok volt, pláne nézni. Meg kedvem is volt, egész héten csak jöttek a szebbnél szebb kövek, már csak arra vártak, hogy elkezdjek valamit csinálni velük. Egyelőre egy szettre és egy fülbevalóra futotta az erőmből-időmből. 
 


A nyaklánc howlitból készült, két korall bogyóval is kiegészítettem, hogy ne legyen olyan "unalmas" a kék. A hozzá tartozó fülbevaló szintén howlit és korall.
És mivel a howlitból nekem sose lehet elég, fogtam az új howlit cseppjeimet is és jádéval meg kagylóval rásegítve már készült is a fülbevaló. Az utóbbi napokban elég szürke volt az ég, talán ezért a tobzódás a színekben.:) 

 

2014. január 6., hétfő

Sikeres fotózás

Úgy kezdődött, hogy tegnap este elkészült az ékszer. Ma megvártam, hogy világos legyen, konyha, fénysátor, nyak, minden, ami kell. Valami mégsem stimmel. Hmmm.. Ja igen. Ezt hogy csináltam? Nem egyforma  a két fülbevaló, az egyiken fordítva vannak a golyók. Vagy a másikon. Mindegy is, ez gyorsan orvosolható. Megcsináltam, vissza  a konyhába, nagy levegő... Valami mégsem stimmel. Hmmm... Nincs kapocs a láncon. Hogyhogy nincs? Na mindegy, ez is hamar megvan. Vissza konyha, végre kattinthatok. És akkor a gép kijelzőjén megjelenik: "Pislogás felismerve". MI VAN??? Könyörgöm, ez egy nyaklánc, nem pislog!! De  a gép nem hagyta magát eltéríteni, szerinte az összes fotón pislogott. Legyen úgy akkor. A szett egyébként karneolból, gránátból és rodonitból készült egy régi, kedves ismerős számára. Olyan jó, mikor felbukkannak rég nem látott ismerősök, jó sok emlék jön elő ilyenkor.:) 

 

2014. január 4., szombat

Az év első ékszere

Az úgy volt, hogy ennek igazából 2013. utolsó ékszerének kellett volna lennie. De mivel a november és a december olyan sűrű volt minden szempontból, hogy levegőt is alig kaptam, ezért Gabi levelében a "nem sürgős" valami hihetetlen varázsszóként hatott és kb. az utolsó tavalyi németórámmal egy időben  letettem a fogókat is pihenni. Őszintén szólva ötletem sem volt igazán, a zombi-üzemmód elég rendesen bekapcsolt. Na de tegnap este megvilágosodtam, és ilyenkor nincs, ami megállít, még Indiana Jones is csak a figyelmem negyedét kapta, muszáj volt filmezés közben/helyett végre megcsinálni Gabi fekete szettjét. Sima és fazettált ónix, matt fekete achát és egy kis Swarovski, és a végeredmény: 
 
  

A nyaklánc az egyik kedvenc fazonom, nagyon szeretem ezt a lógós, elöl kapcsos verziót, nem baj, ha látszanak ezek a szépséges kapcsok. Plusz így szinte esélytelen, hogy észrevétlenül kikapcsolódjon a kedvenc láncunk és már csak azt vegyük észre, hogy nincs a nyakunkban. 
És mutatok még valamit, innentől az ő aktív közreműködésével készülnek a képek. Szerettem a régi gépemet is nagyon, de úgy tűnik, jó voltam tavaly és megérdemeltem, hogy mostantól egy picikét komolyabbal fotózhassak nektek.:)