2013. február 24., vasárnap

Végre hétvége volt

A hét itthon töltött hónap alatt nem számított, hogy épp szerda van vagy vasárnap, sokszor fogalmam sem volt, mivel nem volt különbség a napok menetében. Most viszont nagyon értékeltem a majdnem teljes hétvégét, még a szombat délelőtti tanítás is jól esett. Ami másnak a péntek délután, az nekem a szombat dél mostanában, akkor fejezem be az órámat és kezdődik a főzés-takarítás-mosás-punnyadás. Filmek, chips, fejből kibámulás ééééés ékszerek!!! A hétvégén kéréseket teljesítettem, karkötők és nyakláncok születtek a gyöngyös asztalon: 
Az első a képen egy jáspis-krizokolla karkötő egy föld jegyű lánynak, akinek az volt a kérése, hogy pörgessük meg kicsit a pozitív energiákat körülötte és találjunk valami szerencsehozó követ is, továbbá maximum két színből álljon az ékszer. Kihívás teljesítve! :)
Mellette egy mookait-jáspis-kalcit karkötő, amit ajándékba szánnak és elsősorban a színeken volt a hangsúly, de a kövek hatásaival is teljesen elégedett a kedves megrendelő. 
Elkészült az első rövid Alice nyaklánc kék-barna howlit lencsékkel, nekem még majdnem jobban tetszik, mint a hosszú változat, pedig azt is nagyon szeretem. Kis masnival és néhány bronzos hordóval egészítettem ki. 
A nyaklánc alatt egy újabb csakra-karkötő, ezúttal a finomabb, világosabb színekből válogatva, mert szerintem így jobban illik a megrendelő egyéniségéhez. Végül pedig visszatért az Önbizalom karkötő, gránáttal, rózsakvarccal és hegyikristállyal, hogy születésnapi ajándék legyen belőle. 
Készült még egy rövid aventurin nyaklánc is, de este már nem tudtam fényképezni, így azzal egyelőre adós maradok. Ma igyekszem pótolni! :) 

2013. február 11., hétfő

Magyarítunk :)

Az utóbbi időben nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy másik nevet szeretnék a Pure Solution karkötőknek. Nehogy véletlen valakinek valami kozmetikai márka jusson eszébe róluk...:) Mivel a héten megint a szokásos módon készült egy gyönyörűség ebből a sorozatból, arra gondoltam, szeretném, ha kifejezné a név, hogy a karkötők nagy része egyedi igények alapján, speciálisan a Ti kérésetekre készül. Így mától Kívánság karkötő néven találjátok meg őket. 
Mutatom is az első darabot.
Érettségi előtt sok mindenre van szükség a tanuláson kívül, emlékeim szerint ilyenkor az is babonás lesz, aki eddig csak nevetett rajta (mesélhetnék mindenféle apró Buddhákról, és ásványangyalkákról, de nem teszem...:) ), jó, ha kapaszkodhatunk valamibe, ami megtámogatja kicsit a tudásunkat. Így kerül ebbe az ékszerbe ametiszt,charoit  és citrin a stresszoldásra, fluorit és achát  a koncentráció növelésére. Ebben segítséget nyújt az ametiszt is. A citrin pedig a stresszoldás mellett növeli az önbizalmat is. Én mindent megtettem a sikeres vizsgáért, a többi a tulajdonoson múlik! :) 
Természetesen továbbra is várom a kívánságokat! :) 

2013. február 6., szerda

SOS nyaklánc

Mivel- mint már említettem- mostanában minden héten a péntek az első nap, mikor ugyanabban a városban fekszem le, ahol fölkeltem, kevesebb idő jut az ékszerekre. De azért nagyon igyekszem! Tegnap készült ez a szépség, remélem, holnapra célba is ér! A shamballa golyókat fazettált és sima ónix egészíti ki. Nem szeretnék nagyon áradozni róla, de ahogy így nézegetem a babán... tökéletes báli ékszer! Bál után pedig hétköznap csilloghat vele a kedves gazdája! :) 


2013. február 4., hétfő

Én és a posta 2.

Azt hiszem, a kép mindent elárul. Postán voltam... Nem itt nálunk, hanem Szeged MJV 1. számú postahivatalában, mert ott adtam föl egy karkötőt január elején, gondoltam, ott indítom a tudakozványt. Ez a nem létező magyar szó annak a nyomtatványnak a neve, amit akkor kell kitölteni, ha a posta "véletlenül" hanyag módon elhányta a leveledet, amit elsőbbségi, ajánlott ÉS LNK matricával is elláttak, hogy biztosan megkapja a kedves címzett. Jelen esetben nem hogy nem kapta meg, de annak sincs nyoma, hogy elhagyta a postát. Utoljára annak van, hogy föladtam. De ne szaladjunk előre ennyire. 
Szóval reggel 9-kor megjelentem a fent nevezett intézményben, boldog mosollyal az arcomon, két ajánlott levéllel, amiket fel akartam adni, az elveszett levél ragszámával és egy értesítővel Gyuritól, hogy jött egy kis csomagom. A két levél föladása egy perc volt, rendben. Szóltam a leánykának, hogy lenne itt egy tudakozvány. Elég a ragszám? Elég, persze. 10 percet pötyög a gépbe, elmond mindent, amit már tudok, mutat egy papírt, amit nem adhat ide, és közli, hoyg menjek át a Híd utcába a Tudakozvány ablakhoz, mert ott kell hivatalosan intézni. Mivel a Gyuripostás által bedobott értesítő alapján amúgy is van egy köröm a Híd utcában, boldog mosollyal távozom. Híd utca, Tudakozvány ablak. Mondom a ragszámot. Az nem elég. Hát mi kell? A feladásról a cetli. Vagy annak a HITELES (!!!) másolata. Az nincs nálam, de a nagypostán azt mondta a leány, elég a ragszám. Rosszul tudja, nem elég. Jó, nincs nálam a cetli (mea maxima culpa), de megesküszöm az összes istenekre, hogy ÉN adtam föl, itt a személyim,a lakcímkártyám, az adókártyám, a pedagógusigazolványom, a Spar pontgyűjtőm, a Tesco ClubCard, minden, léccilécci indítsd el.. NEM! Nagy levegő, arc fölfúj, jó, akkor ezt majd máskor. 
Lássuk a csomagot. Mivel külföldről jött a kis drága, 15. ablak, sorban állás, várakozás, kevésbé őszinte mosoly, cetli átadása. Lányka nééézi, néééézi, majd közli, hogy ja, ez most nem ajánlott, a 8. vagy a 9. ablak lesz nekem jó. Hátranézek, mindkettőnél az ajtóig áll a sor, de ha kell a csomag... Beállok én is. 10-15 perc után sorra kerülök, átadom a papírt, az igazolványom. Lány keres. Még mindig. Még mindig. Visszajön. Kb. mekkora a csomag? Passz. Jó. Visszamegy, keres tovább. Már a 15. ablaknál keres. Már négyen keresik. Érzem a feszültséget a pulton belül és a mögöttem álló sorban is, de csomag az nincs. Márpedig én innen addig el nem megyek! Újabb 10perc múlva lány vissza, a csomag kézbesítőnél van, mindjárt hozza. Mikor mindjárt? MINDJÁRT!!!! Itt már éreztem, hogy vagy kijutok innen nagyon gyorsan, vagy iszonyatos asztalborogatásba kezdek. Leültem, Megetettem-megmosdattam Pou-t, a virtuális nemtudommicsodát a telefonomon, játszottam egy Jewel Legends-t, és akkor a semmiből föltűnt Gyuripostás és a kezembe nyomta a csomagom. 
Vagyis tudakozvány nincs elindítva, pénzem nem jön vissza egyelőre belőle, de laza másfél óra alatt hozzájutottam öt bagolyhoz. Halleluja! És a posta még egyben van....

Kép: http://dambreaker.files.wordpress.com/2011/10/angry.jpg