2017. március 15., szerda

Freya

Freyáról először akkor hallottam, amikor ezermillió évvel ezelőtt az a kozmetikai cég, aminek a termékeit én is forgalmaztam, kihozott egy róla elnevezett új parfümöt. Fogalmam sincs, szerepel-e még a kínálatban, de úgy emlékszem, nagyon kellemes illata volt, talán egy-két üveggel magamra is fújtam annak idején. Nem, nem egyszerre.
A skandináv mitológia eléggé kívül esett (esik) azon a körön, amivel általában találkozom, bár néha fellángolok és akkor megkapargatom kicsit a felszínt vagy megnézek egy-két rész (évad...) Vikingeket, hogy képben legyek. 
Amit viszont évek óta tudok Freyáról (igen, a parfüm óta) az az, hogy a szépség és a szerelem istennője a skandináv mitológiában és hogy a germán nyelvekben neki szentelték a hét ötödik napját. Vagyis a német Freitag nem a frei melléknévvel áll összefüggésben, hanem Freya istennővel, ugyanúgy, ahogy az angol Friday vagy a holland Vrijdag. Egyébként van egy medálja, ami elreped, ha bosszús, ez a Brisingamen, amit egyszer Loki ellopott tőle, egy madártollból készült köpenye, amit fölvéve a viselője sólyommá változhat, egy aranyszőrű vaddisznója, a kocsiját két macska húzza (brrrrr...). Általában a kocsijával és a pajzsával ábrázolják. Azt hiszem, ez a pajzsos kép akadhatott be nekem valamikor, mert már akkor tudtam, hogy ez lesz a fülbevaló neve, mikor megérkezett ez a gyönyörű alap.
Önmagában is annyira szép, hogy nem akartam túlcsicsázni, így csak egy-egy unakit és jáspis került rá. 

Az unakit a napfonat és a szívcsakra kiegyensúlyozott  működésében segít, harmonizál, növeli a lelki békét, a tudatosságot, az önzetlenséget, elsimítja az ellentéteket.
Csak azokat a macskákat tudnám feledni...

2017. március 5., vasárnap

Vörös és fekete- újratöltve




Aki már leérettségizett (vagy a közelében van), abba azt hiszem, beleégett a magyarázat: 
1. A vörös a szerelem, a fekete a halál és a háború jelképe a címben. 
2. A vörös a katonaságot, a fekete a papságot jelképezi, a főhős előtt álló alternatívákat jelentik a színek. 
3. A vörös és a fekete a rulett színei, így a szerencsejátékra utalnak. 
4. ...öööö.. elfelejtettem. Valaki? 
Mikor elkezdtem képeket keresni erre a két színre szűrve, ez a rózsás az elsők között volt, gondoltam, felütésnek pont jó lesz. Vörös is, fekete is, icipicit visszafogottabb is, mint a szintén az első sorban lévő társai, ahol a fekete háttér előtt a vörös rózsa mellett ezüst bilincs és fekete maszk is volt...Viszont pont annyira közhelyes, mint a Vörös és feketére hivatkozni megint, ha piros-fekete ékszereket csinálok.:) 
(Jut eszembe: például a pixabay.com-on nagyszerű ingyenes képeket találtok szinte minden témában!)
Ezt a fülbevalót nem először készítettem el, szeretitek, szeretem. És még mindig nem tudom rávenni magam, hogy egyforma legyen a két fele. És még mindig a piros-fekete kombót látom tökéletesnek ehhez a virágos fém közteshez. 

Mivel a legutóbb érkezett pompiadagban volt egy csodaszép piros is és nem akartam belőle nyakláncot csinálni éppen, így kulcstartóra került szintén korallés ónix társaságában, valamint két howlit csillaggal. Multifunkciós cucc, táskadísznek pont olyan mutatós, mint kulcstartónak. Az én fekete táskámat határozottan feldobja! 
 Bár tényleg kevesebb idő jut az ékszerekre, mint néhány hónapja, de azért igyekszem.:) Amint lesz időm írni, bemutatom a kép többi szereplőjét is! 





2017. február 12., vasárnap

Anya-lánya


Hát... nem vittem túlzásba idén még, belátom. De mivel eldöntöttem (és néhányszor már le is írtam), hogy soha nem fogok panaszkodni a sok munka miatt, így most sem teszem. :) A tanítás most megint átvette az első helyet,  a coaching pedig  bejelentkezett az ezüstéremért, így az ékszerekre sajnos kicsit kevesebb idő jut.
Van azonban, akinek nem tudok (nem is akarok) nemet mondani, főleg akkor nem, ha dupla szülinapos anya-lánya karkötő a tét. Még főlegebb pedig akkor nem, ha ezzel azt hiszem, a család utolsó (ezidáig) pankamentes tagját is bekebelezhetem. Mégsem járja, hogy az apró unokahúg már az én karkötőmmel a kezén feszített a karácsonyi képeken, a szinte felnőtt nagylánynak pedig még semmije sincs tőlem.:)
A (rendkívül közeli) dátumot hallva az első kérdésem az volt: "Melyik hónapban?" , de már akkor tudtam, hogy ez bizony egy héten belül az ünnepelteknél lesz.
Mivel karácsony előtt kicsit kifogytak a készleteim és (mea culpa) még nem pótoltam mindent, gyorsan be kellett szereznem ezt-azt, de időben elkészültem és mutatom is a végeredményt.
Achátok, labradorit, rózsakvarc, eperkvarc és holdkő került egymás mellé, félretéve most a hatásokat és inkább a színeket szem előtt tartva. Már kész voltam, mikor bevillant, hogy a fehér is a kedvenc színek listáján volt, úgyhogy gyorsan átküldtem csekkolásra és pikkpakk jóváhagyódott. Huh. 
Hamarosan útra is kelnek, remélem, használat közbeni képeket is kapok majd! :) 


2017. január 3., kedd

Gyere, Bolond!

Technikai akadályokba ütközött az évértékelő-évösszegző blogbejegyzés megírása, most pedig már túlhaladottnak érzem, nem szeretnék már 2016-tal foglalkozni. Visszanéztem, lezártam, levontam a tanulságokat, jöhet az új kör! :) És ez az utolsó mondat le is írja, hogyan kezdődött számomra 2017. Elbúcsúztam a Remetétől, jöhet a Bolond! 

Ahogy tavaly, idén is húztam egy lapot a gyönyörű Kazanlár paklimból, csak hogy lássam, mit mond a kártya, milyen évre számítsak. A tavalyi évem lapja a Remete volt, ami szerintem a riasztó neve ellenére is igazán jó lap. Befelé fordulás, útkeresés, prioritások meghatározása, termékeny magány, gondolkodás, összegzés, mélyre ásás, célok meghatározása... és miután ezekkel végzett, előjöhet a barlangjából és felvértezve állhat a világ elé. Nem mondom, hogy a január elsején húzott lap miatt, de számomra 2016. egy az egyben erről szólt. 
Viszont  kicsit azért belefáradtam a végére a nagy létösszegzésbe, válaszkeresésbe és nagyon vártam, hogy milyen évet jeleznek a lapok. És amennyire vártam, annyira tartottam is tőle. Tudtam, hogy nincs szükségem még egy évre a "barlangban", és volt a fejemben három lap, amiket nem igazán láttam volna szívesen. Húztam-halasztottam, de egy idő után nem lehetett tovább, húznom kellett. Nem szabad elsietni, mégiscsak egy egész évre lesz hatással ez  a lap a fejemben! :) És az idei évet meghatározó lap nem az említett háromból került ki, hanem az egyik kedvenc lapom lett, amelyik ebben a pakliban a 22. számot kapta: A Bolond! (A 22. azért lehet fontos, mert sok kártyánál ez a lap a 0 számmal szerepel, hiszen a Nagy Arkánum fejlődéstörténete 1-től 21-ig tart.)  

A kedves Bolond egy körön kívüli lap, a befejezett fejlődés és a kezdődő új kör kártyája. A Bolond már túl van legalább 21 leckén, az új kör azonban nem ugyanott kezdődik, ahol az előző, hanem magasabb szinten, följebb léphet. Jó irányba halad és a batyuja teli van azokkal a dolgokkal, amikre az útja során szüksége lesz. A vár, ahová tart egyelőre egy látomás, egy vágy, amit a szivárványon lépdelve könnyedén elérhet. Tudja, hogy csak az valósulhat meg, amit el tud képzelni, és a Bolondnál fantáziában nincs hiány! (Az elejétől kezdve eléggé magaménak érzem ezt a lapot, na!:) )
A kezében virágot tart, aminek gyökere van és amit valahol szeretne elültetni. Új otthont keres a virágának, sokkal jobban tudja, mit akar, mint amennyire kívülről látszik. (Ezt a részt még meg kell beszélnem magammal...)
Nem lehet nem észrevenni azt a kutyát, amelyik épp rángatja le a földre (őt is és a nadrágját is) konkrét és átvitt értelemben egyaránt. Számomra, mivel hajlamos vagyok belefeledkezni a tervezésbe és az álmodozásba, a kutya a racionalitást jelképezi, ami időben visszaránt, ha nagyon elszállnék. Érkezhet egy jókor feltett okos kérdés formájában, vagy öltözhet szkeptikus véleményeknek, hitetlenségnek is. Ha kívülről jön, könnyen kezelem, ha belülről, az nehezebb. De így, hogy tudom, hogy az idei év feladata eljutni abba a várba, kezelni kell, akárhogy is. 
A lap három kérdést vet fel, amiken lesz időm gondolkodni.
1. Menyire függök a világ elvárásaitól? (Százalékban? Hááááát....)
2. Merek-e azon az úton haladni, amit helyesnek érzek? (A Remete egy év gondolkodás után nagyjából arra jutott, hogy nincs más út, csak azon szabad...)
3. Gátolnak-e előítéletek, félelmek? (Előítéletek nem. A többin dolgozni kell.:)) 
A legszebb az egészben, hogy nem tudni, mit hoz ez a lap, ez az év. A Bolondban van egy elég rendes adag bizonytalanság, de én úgy érzem, ha megvan az Agykontrollon tanult nagy hármas, a Vágy-Hit-Elvárás, akkor nem lehet baj és ennél jobb nem is jöhetne! Ja, és természetesen készült a laphoz egy könyvjelző. Néha ez előfordul, túl vagyok a Holdon, ami a másik kedvenc lapom, és persze nem maradt ki a Nap sem, ami bárki kedvence lehet! A Bolondnak pedig járt kutya, vár, virág, színek... és KicsiKató álomgyönyörű ajándéka!  
Jó lesz, érzem!