Tesóm legendásan retteg a macskáktól. Meg a galamboktól és a tehenektől, de a nagy egészben ez a kettő most mindegy. A "retteg" talán nem is jó szó, valami olyasmit élhet át, mint én a békákkal kapcsolatban. Annyi különbséggel, hogy a békás sztori érthető, a macskás azonban erősen vitatható. :) De gyanús, hogy ez már így marad.Tegnap (vagy ma? nem tiszta az elbeszélés, sokkos állapotban van, azt hiszem) benézett egy macska a fürdőszobája ablakán és jól egymásra ijesztettek. Én pedig már akkor tudtam, hogy jó testvérhez méltón ma macskás dolgot fogok feltölteni. Hozzáteszem, én sem szeretem a macskákat. De ez a fityegő annyira aranyos, hogy nem tudtam nem megvenni és felhasználni.
Az ismeretségi köröm nagy részéhez hasonlóan elég sokat olvasok, és soha nincs kéznél könyvjelző. Ilyenkor jönnek a buszjegyek, vonatjegyek, szórólapok, ne adj' isten papírzsepik. Vagy (leírni is szörnyű!!) a behajtott könyvlapok, szamárfülek. Viszont mióta elkezdtem könyvjelzőket készíteni, általában nincsenek ilyen gondjaim, mindig valami szép lóg ki az épp aktuálisból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése