Azt hiszem, egész jól kihasználtam a mai napot. Hetek óta először egy teljes itthon töltött nap... nagy ajándék. És nem csak ez! Na jó, a másik nem ajándék, de váratlan. Talán másfél hete rendeltem meg és nem ehhez a tempóhoz vagyok szokva a világ másik feléről. Nem is értettem, mikor valaki csöngetett odalent és azt mondta, nekem hozott csomagot. Mit?? Tegnap és ma rendelgettem dolgokat, de azt ugye biztos nem. Akkor? És mikor megfogtam, nem akartam elhinni.:))) Csomagolás feltép, első fotó:
Soha többet ebben az életben nem fog beleférni ebbe a tasakba, elképzelni sem tudom, hogy hajtották össze! Tasak levesz, második fotó. Ekkor már láttam, hogy igen, jól emlékeztem, színes háttereket is kaptam!
És aztán óvatlanul kivettem a kis nejlonból. Vagyis vettem volna, ha nem ugrik az arcomba gyakorlatilag teljes méretben (mondom, elképzelésem sincs, hogy kényszerítették arra a kicsi helyre, pedig nagyon praktikus lenne, szeretnék rájönni!) :
Szóval bemutatom nektek az új fénysátramat, ami remélhetőleg jelentősen megkönnyíti a fényképezést. Főleg, ha lesz azért fény is néha...:)
Szia Panka,
VálaszTörlésrégóta nézegetem a blogod, de még sosem szóltam hozzá. Most viszont ez a bejegyzésed írásra késztetett. Szóval azt hiszem, hogy nekem is pont ilyen sátrat sikerült vennem nemrég. Pontosan úgy jártem mint te, amikor kibontottam szétugrott, és azóta próbálok rájönni (kb. fél éve), hogyan kell visszahajtogatni, de még nem sikerült. Úgyhogy kitartás, és ha esetleg sikerül, megoszthatnád velem a nagy titkot:)
Rajta vagyok a témán, minden használat után megpróbálom. Tudom, hoyg lehetséges, de nem merem egy szintnél tovább hajlítani az oldalát, nem szeretném, ha eltörne. De rá fogok jönni, nem foghat ki rajtam! :)
VálaszTörlésÉn is minden alkalommal így állok neki ;) Azaz, nem lehetek olyan béna, hogy ne tudjam visszahajtogatni! Aztán mégsem sikerül :(((
VálaszTörlés