2012. május 30., szerda

Magamnak

Nagyon ritkán, de előfordul, hogy már a készítés során tudom, hogy nem fogok tudni megválni egy ékszertől. Mikor megláttam a követ, rögtön tudtam, hogy szeretnék belőle valamit csinálni, de nem gondoltam, hogy ha elkészül, azt fogom érezni, hogy az enyém. Hetek óta itt vár ez a szépséges natúr holdkő, de olyan sűrű volt az utóbbi majdnem egy hónap, hogy teljesen esélytelen volt az ékszerkészítés, néhány lopott percet leszámítva. Ma elkészült ez a szett, fel akartam tölteni Meskára, de esze ágában sincs menni.:) Marad az enyém.
Elvileg ösztönösen megérezzük, melyik kőre van épp szükségünk, gyorsan visszakerestem, itt már volt szó a holdkőről. Van benne valami! :)
               Ennyire talán nem barna, mint a képeken, hanem valami egészen gyönyörű áttetsző barnás-narancsos csoda. 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése