Az eső és én

Nem tudom, hogy jóban vagyunk-e, néha igen, néha nem annyira. Most épp nem zavar, mert legalább nincs kísértés, hogy ne itthon töltsem a délutánt. Meg ugye van az a mondás a májusi esővel...:) Nem tudom, hogy hogy lesz ebből arany, ha ülök az asztalnál és dolgozom, de hátha összejön. A nagy munkában pedig muszáj egy kicsit kikapcsolódnom, pláne, ha semmi más nem jár a fejemben, csak a múlt héten érkezett türkinit cseppek. Fejben napokkal ezelőtt összeállt a forma, már csak idő kellett, hogy kézzel foghatóvá váljon. Íme:      

És hogy stílusos legyek, jöjjön a bejegyzés címét adó zenemuzsika is. Nagyon mozgatja a fantáziám egy jövő februári dátum!!!