Valamikor a 90-es évek elején indult itthon az MTV, utána talán nem sokkal a Viva. Nem nagyon vagyok képben az évszámokkal, de van egy csomó zene, amit ehhez az időszakhoz kötök, amiknek vadásztam a klipjeit. Szerelmes voltam Keanu Reevesbe (van, ami nem változik) Paula Abdul klipjéből, imádtam az Extreme hosszú hajú pasijait, rettegtem a gonosz csajtól a Stay with me-ből.
Gyönyörű, nem?
Emlékeim szerint ez volt az az időszak, amikor épp csak kinőttem az Első Emelet iránti rajongásomból, szigorúan szülői engedéllyel elkezdtem Edda koncertekre járni (jóval azelőtt, hogy Patakyt elvitték az UFÓk vagy belevágott a lakodalmas bizniszbe, szerintem a 13. albumig tök jó az Edda...). Sosem volt baj a zenei neveltetésemmel, szerencsére nem kellett gyerekként Neotont vagy ilyesmit hallgatnom, LGT, Cseh Tamás, Edda forgott otthon bakeliten és kb. 13 évesen egy rakás Arany balladát tudtam kívülről Koncz Zsuzsa verslemezeinek köszönhetően. (Jó, néha Dolly Roll, de az hangsúlyozottan az én kamaszkori melléfogásom volt kb.11 évesen, nem a szüleim hibája!)
És emlékszem, hogy valamiért nagyon de nagyon bejött ez a dal, meg úgy egyáltalán az a pár szám, amit ezek a fiúk csináltak. Vagyis Azok a fiúk.
Ez az egész onnan jutott eszembe, hogy két napos táppénzre kényszerültem a héten egy vírus miatt (nagyon komolyan remélem, hogy csak ennyire, bár nem vagyok a topon, de nem szeretném a holnapi napot is skipelni már) és kicsit pakoltam a gyöngyös cuccokban. A kezembe akadt ez a...nemtommi. Valahol a "szemérmetlen pucér nőszemély" és a "héééé, jóóóótündéééér, ne légy rossz hozzáááám" között mozogtak a gondolataim, majd inkább megkerestem a zenét és fülbevalót csináltam belőle rózsakvarccal és jádéval. Vigyétek, és hallgassátok meg a muzsikát is, tényleg nagyon jó lassan 30 évvel később is. Hű, de durva ezt leírni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése