Egyre ritkábban van olyan, hogy megérkezik egy kő és nem tudok neki ellenállni. Aminek azt gondolom, hogy nem tudok, azt eleve magamnak rendelem és eszembe sem jut, hogy más is megkaphatja.:) De ezek a tökök levettek a lábamról, egyszerűen nem tudtam lemondani róluk. Már csak azért sem, mert például a dunakavicsból sem maradt nekem, mert mire oda jutottam volna, hogy összerakok egy nyakláncot, addigra hopp, nem volt kövem.:) Úgyhogy amit a fenti képen láttok, az most az én édes kis bogyós-tökös rossz napot földobós színes szettem.
DE!!! (Nagy betűvel és felkiáltójelekkel, mint anno a jegyzeteimben, ha valami fontos volt...:)) Nem vagyok ám irigy! Van még ott, ahonnan ez jött, vagyis akad még tök, ha nem is sok.:) Sorozatgyártás nem lesz, mint ahogy soha semmiből sincs, de aki hozzám hasonlóan megszerelmesedett és gyorsan szól, annak még készülhet hasonló. Ezer százalék, hogy ez nem fog szembejönni az utcán!
De aranyosak ezek a színes tökbogyók!!!!
VálaszTörlés