Gyere, Bolond!

Technikai akadályokba ütközött az évértékelő-évösszegző blogbejegyzés megírása, most pedig már túlhaladottnak érzem, nem szeretnék már 2016-tal foglalkozni. Visszanéztem, lezártam, levontam a tanulságokat, jöhet az új kör! :) És ez az utolsó mondat le is írja, hogyan kezdődött számomra 2017. Elbúcsúztam a Remetétől, jöhet a Bolond! 

Ahogy tavaly, idén is húztam egy lapot a gyönyörű Kazanlár paklimból, csak hogy lássam, mit mond a kártya, milyen évre számítsak. A tavalyi évem lapja a Remete volt, ami szerintem a riasztó neve ellenére is igazán jó lap. Befelé fordulás, útkeresés, prioritások meghatározása, termékeny magány, gondolkodás, összegzés, mélyre ásás, célok meghatározása... és miután ezekkel végzett, előjöhet a barlangjából és felvértezve állhat a világ elé. Nem mondom, hogy a január elsején húzott lap miatt, de számomra 2016. egy az egyben erről szólt. 

Viszont  kicsit azért belefáradtam a végére a nagy létösszegzésbe, válaszkeresésbe és nagyon vártam, hogy milyen évet jeleznek a lapok. És amennyire vártam, annyira tartottam is tőle. Tudtam, hogy nincs szükségem még egy évre a "barlangban", és volt a fejemben három lap, amiket nem igazán láttam volna szívesen. Húztam-halasztottam, de egy idő után nem lehetett tovább, húznom kellett. Nem szabad elsietni, mégiscsak egy egész évre lesz hatással ez  a lap a fejemben! :) És az idei évet meghatározó lap nem az említett háromból került ki, hanem az egyik kedvenc lapom lett, amelyik ebben a pakliban a 22. számot kapta: A Bolond! (A 22. azért lehet fontos, mert sok kártyánál ez a lap a 0 számmal szerepel, hiszen a Nagy Arkánum fejlődéstörténete 1-től 21-ig tart.)  

A kedves Bolond egy körön kívüli lap, a befejezett fejlődés és a kezdődő új kör kártyája. A Bolond már túl van legalább 21 leckén, az új kör azonban nem ugyanott kezdődik, ahol az előző, hanem magasabb szinten, följebb léphet. Jó irányba halad és a batyuja teli van azokkal a dolgokkal, amikre az útja során szüksége lesz. A vár, ahová tart egyelőre egy látomás, egy vágy, amit a szivárványon lépdelve könnyedén elérhet. Tudja, hogy csak az valósulhat meg, amit el tud képzelni, és a Bolondnál fantáziában nincs hiány! (Az elejétől kezdve eléggé magaménak érzem ezt a lapot, na!:) )
A kezében virágot tart, aminek gyökere van és amit valahol szeretne elültetni. Új otthont keres a virágának, sokkal jobban tudja, mit akar, mint amennyire kívülről látszik. (Ezt a részt még meg kell beszélnem magammal...)

Nem lehet nem észrevenni azt a kutyát, amelyik épp rángatja le a földre (őt is és a nadrágját is) konkrét és átvitt értelemben egyaránt. Számomra, mivel hajlamos vagyok belefeledkezni a tervezésbe és az álmodozásba, a kutya a racionalitást jelképezi, ami időben visszaránt, ha nagyon elszállnék. Érkezhet egy jókor feltett okos kérdés formájában, vagy öltözhet szkeptikus véleményeknek, hitetlenségnek is. Ha kívülről jön, könnyen kezelem, ha belülről, az nehezebb. De így, hogy tudom, hogy az idei év feladata eljutni abba a várba, kezelni kell, akárhogy is. 

A lap három kérdést vet fel, amiken lesz időm gondolkodni.
1. Menyire függök a világ elvárásaitól? (Százalékban? Hááááát....)
2. Merek-e azon az úton haladni, amit helyesnek érzek? (A Remete egy év gondolkodás után nagyjából arra jutott, hogy nincs más út, csak azon szabad...)
3. Gátolnak-e előítéletek, félelmek? (Előítéletek nem. A többin dolgozni kell.:)) 

A legszebb az egészben, hogy nem tudni, mit hoz ez a lap, ez az év. A Bolondban van egy elég rendes adag bizonytalanság, de én úgy érzem, ha megvan az Agykontrollon tanult nagy hármas, a Vágy-Hit-Elvárás, akkor nem lehet baj és ennél jobb nem is jöhetne! Ja, és természetesen készült a laphoz egy könyvjelző. Néha ez előfordul, túl vagyok a Holdon, ami a másik kedvenc lapom, és persze nem maradt ki a Nap sem, ami bárki kedvence lehet! A Bolondnak pedig járt kutya, vár, virág, színek... és KicsiKató álomgyönyörű ajándéka!  

Jó lesz, érzem!