Én és az IR - és persze egy karkötő :)

Aki érintett, annak nem kell feloldanom a címben olvasható rövidítést. Aki nem, annak valakije úgyis, ha meg nem, akkor olvasott róla. Szerintem csak az nem hallott még az inzulinrezisztenciáról (merthogy ezt jelenti az IR), aki egy zsákfalu végén él egy kő alatt. :) 

Divatbetegség, női hiszti, a cukorbetegség előszobája...elég széles a skála, ha az IR-ről akarsz olvasni, én nem fogok ehhez sokat hozzátenni, csak mesélek. De csak kicsit. :) 

Szóval a tavalyi év egy kicsit ijesztően telt sok szempontból, elkezdtem mindenféle tüneteket produkálni. De tényleg mindenfélét, minden héten mást, mindegyikbe egyesével bele akartam halni, nem volt jó. Ami főleg nem volt jó, az az, hogy a háziorvosaim (év közben váltottam) nagy egyetértésban állították, hogy kicsit túlreagálom a testem jelzéseit, épp csak a  hipochonder szót nem használták. Nehéz nem túlreagálni, amikor elájulsz éjjel vagy felállsz a vasárnapi leves kellős közepén, hogy akkor most mész is aludni, ha nem gond. Kizártuk a korai klímaxot (az azért durva lett volna, leginkább a környezetemnek :), az asztmát, sok mindent. Mondjuk ebből is látszik, hogy tényleg teljesen összefüggéstelen, vagy mondhatnám, rendkívül változatos módokon szórakoztatott a dolog. Végül egy kedves barátnőm addig basz   mondogatta, hogy nézessem meg egy hárompontos vérvétellel a cukrot és az inzulint, hogy beadtam a derekam, hajnalban rettenet cukros lötyit ittam (nem, nem olyan drámai, mint amekkora hisztit képesek belőle csinálni), két óra alatt háromszor vettek vért és nemsokára a kezemben volt az eredmény, hogy ez bizony IR.
Ahogy olvasgattam a  témában, itt szoktak sokan összeomlani. Nekem esküszöm olyan volt, mint amikor egy ördögűzős filmben megmondják a  démon nevét! Megvan, megfogható, lehet tenni ellene. 

Tényleg nem akarom innentől részletezni, csak egy tanács, ha esetleg épp most lépsz te is erre az útra: a legnagyobb önsorsrontás, de tényleg, ha belépsz 5-6 témába vágó Facebook csoportba és minden szabad percedben olvasgatsz. Ne csináld! Két hónap volt, mire rájöttem, hogy ennél jobban kevés dologgal keseríthetem meg az életem. Én nem akarom ezt betegségnek megélni, egyszerűen egy (az eddiginél kicsit több) odafigyelést igénylő állapot, ahol már tisztában vagyok a döntéseim következményeivel és ezek tudatában hozhatom meg őket. Pl. egy falat szaloncukrot, zserbót, túrós sütit nem ettem karácsonykor, de tegnapelőtt letoltam egy marék csokis mazsolát és megittam két pohár jóóóó cukros gyömbért, mert kellett a lelkemnek. És tudtam, hogy ha kibillenek a kis komfortos világomból, annak ez lesz az oka, de nem érdekelt.
És ha már IR, akkor természetesen összeraktam egy karkötőt is, mert több fronton támadunk és védekezünk. :) 

Került bele howlit, ami a fogyókúrázók köve, mint már sokszor volt róla szó. (Jaj, nagy király az endokrinológus, azt mondta, 10 kiló mínusz bőven elég lesz. Imádom!)
Mivel az IR-ben a hormonális egyensúly is borul(gathat), így az akvamarin és a holdkő pont jó választás, ahogy a cukorra a citrin, az akaraterő növelésére pedig a hematit. Az akvamarin és a citrin  anyagcserezavarok esetén is segíthet, csakúgy, mint a karneol. Persze nem győzöm hangsúlyozni, hogy én TÉNYLEG hiszek ebben, de egy percig nem állítom, hogy ha felveszel egy ilyen karkötőt, akkor volt IR, nincs IR. :)
És persze mivel jó fej vagyok, nem egy darab készült!